A tetováltatással szembeni sztereotípiák még élnek; sokan a tetkót a „szegények ékszereként“ emlegetik, börtönre asszociálnak, vagy azt gondolják, azért tetováltatnak, mert bizonytalanok önmagukban. Esetleg unalmukban, nincs jobb dolguk. Galló Krisztina fotós barátnőmmel annak jártunk utána, valójában miért jut eszébe a nőknek, hogy véglegesen kidekorálják bőrüket, és hogy hazánkban mekkora a tetoválást viselők társadalmi elfogadottsága. BizniszfotózásraBővebben: “A tetovált lányok”
Kategória tár:Egyéb kategória
LONDONBAN TÉNYLEG MINDIG ESIK
Kezdjük ott, hogy Londonban minimum essen, ha odalátogatunk! Ez hangulatos sztereotípia, hozzátesz az élményhez. A grandiózus, masszív, főként barna árnyalatú középületek esőben csillognak, színeik mélyülnek. És nemhogy összemennének a mosásban, hanem mintha megnőnének! Építészeti stílusaik különbözősége ellenére passzolnak egymáshoz (talán a színharmónia miatt). Más a lépték, mint itthon – ha az épületeket nézzük, akkor is.Bővebben: “LONDONBAN TÉNYLEG MINDIG ESIK”
Horror otthon
A helyszín kísérteties: a szocializmusban virágzó, mára elhagyatott Otthon áruház. Itt mutatták be a Magyar Képzőművészeti Egyetem Képzőművészet-elmélet szakos hallgatói diplomamunkájuk részeként a színházi előadásukat Meghíztam a sötétben, mondjuk nem címmel, az Otthon elnevezésű, lakhatási problémákat boncolgató projekt keretében, az OFF-Biennálé Budapest szervezésében. Csodálattal vegyes félelmet kelt a kies áruházbelső, melyet néhány reflektor gyéren világítBővebben: “Horror otthon”
Örülünk A Harmadik Helynek
A Harmadik Helyen jártunk, egy panorámás budai lakásban fönntartott polgári szalonban, hogy a Nyitott nappali programsorozat részeként, a nappaliban megrendezett Varázslatos játékok című zenés irodalmi esten, a magyar költészet napjának előestéjén meghallgassuk Göncz Renáta, Magyaróvári Kayamar Viktor és Garaczi László közös és összehangolt előadását. Kayamar énekes-zenész, műfaja a többszólamú improvizáció, az esten looperrel operál (aBővebben: “Örülünk A Harmadik Helynek”
Girl power
Franciaország széthullott volna, és esetleg egész történelme másképp alakul, ha nincs Jeanne d’Arc, a tizenkilenc éves pásztorlány, aki látomásoktól és hangoktól vezérelve, a jelképévé lett hatalmas lobogóval, egész lényéből jövő lobogással a francia seregek élére állt. Hitet és reményt adott országának, a királyi jutalom mégis elmaradt, sőt az egyház halálbüntetésre ítélte. A Katona József SzínházbanBővebben: “Girl power”
Kóstolónyi Kosztolányi
A címben lévő szójátékot sajnos nem én találtam ki, csupán kicsit módosítottam; a VinoSofia által szervezett összművészeti programsorozat debütáló darabjának adták a jópofa elnevezést. És nem ez volt az egyetlen pozitívum a borkóstolással, zenével és irodalommal megtöltött Egy kóstolónyi Dezsőről szóló esten. Mindezt a slow drinking jegyében élvezhettük, vagyis ráérősen ízlelgettük az alkalomra összeválogatott borokat.Bővebben: “Kóstolónyi Kosztolányi”
CASABLANCA, MONTREÁL, BUDAPEST
Kapkodjuk a fejünket a közelmúlt hazai filmsikereitől: a Napszállta a kritikusok szerint legjobb volt a Velencei Nemzetközi Filmfesztiválon, a Sony Pictures megvette a Ruben Brandt, a gyűjtő animációs akció-thriller forgalmazási jogait – ráadásul nevezett az Oscarra –, diák Oscar-díjat nyert az Ostrom, és nem utolsó sorban a montreáli fesztivál nagydíját hozta el a Curtiz. EgészBővebben: “CASABLANCA, MONTREÁL, BUDAPEST”
“AZ ÉRZELMI INTELLIGENCIA SZEXI”
Mindjárt találkozásunk elején bizonyította Kósa Erika, hogy nem véletlenül híres magas érzelmi intelligenciájáról. Feszengve ülök le mellé interjút készíteni, ő egyből észreveszi zavaromat, óvatosan rákérdez az okára. Elmondom, hogy útközben felszaladt középen egy szem a harisnyanadrágomon, kínosan érzem magam miatta. Mire fölpattan, íróasztala fiókjából elővesz egy csomag új harisnyát, és átadja, hogy a mosdóban kicserélhessem.Bővebben: ““AZ ÉRZELMI INTELLIGENCIA SZEXI””
A színtelen és szívtelen Don Juan
A Jurányi Házban láthattuk a drámairodalom sokadik Don Juan-értelmezését. A Don Juan visszatér című darabot a Füge Produkció mutatta be Ödön von Horváth azonos című darabja nyomán. Szürke a díszlet, a jelmez, a hangszín, még az arcok is hamuszínűek – közvetlenül a második világháború végén más szín nincs. Ez az előadás viszont épp eléggé kilógBővebben: “A színtelen és szívtelen Don Juan”
Bergman a Nemzetiben
Ingmar Bergman Szenvedély című filmjéből a világon most először készült színházi előadás, az ősbemutatót a Nemzeti Színházban tartották. A (talán nem teljesen) gyanútlan törzsközönség kissé „ikeás” mámorú értelmiségi-szerelmes drámán rágódhat, egy hosszú felvonásban. A svéd rendező élete nagy része egy csendes, kopár, megtépázott kis szigeten, Farö-n telt, itt játszódik a darab is. Nem a helyszínBővebben: “Bergman a Nemzetiben”
My Little Walhalla 