SISSI ERZSÉBETKÉNT JOBB, MINT VALAHA

A romantikus Sissi-feldolgozások nem mennek ki a divatból, kissé meg is csömörlöttünk a karaktertől, mégis mindig várjuk a következőt. A legújabb róla szóló film sem ígért mást címe alapján, mint kellem és küllem kliséig dicsőítését. A Fűző (Corsage) mégsem csak nőknek szóló udvari popcorn-mozi: a főhősnő feltűnő hajviselete nem változott, minden más viszont szokatlan(ul jó). Eldobtuk tőle a hajunkat az osztrák nagykövetség, a német nagykövetség és a Goethe Intézet által szervezett Szemrevaló 2022 filmfesztivál bemutatóján.

Erzsébet a végkifejlet előtt a szó szoros értelmében megszabadul hajkoronájától, olyan jelenetet készítve ezzel elő, ami a Star Wars-t juttatja eszünkbe: ahogy Amidala hercegnő dublőrt fogad maga mellé, úgy Erzsébet is átadja bizalmasának a számára egyre terhesebb protokollszerepet, a hajából készült parókával együtt. Érdekes, hogy amíg Amidala így menekül meg a haláltól, amikor az űrhajóját felrobbantják, hiszen nem ő, hanem a hasonmása van a gépen, addig itt Erzsébet öngyilkosságot követhet el nyugodt szívvel, mert van, aki továbbviszi szerepét (haját, koronáját).

Hősünk negyvenes, a 19. században már idősnek számít, szerepében mégsem érezzük levitézlettnek, ellenkezőleg: vibráló, lázadó nő. Élő, aki vágyik a halálra, és minél élénkebb, annál nagyobb a vágya. Vicky Krieps jó választás a szerepre, ha nem lenne más érdeme a Fűzőnek, akkor is lekötne játéka. Nem néz ki naivának, nem is viselkedik naivan, karakteres, szinte fiús. Persze, tudjuk jól, hogy Erzsébet nyelveket beszélt, érdekelték az újdonságok, sokat lovagolt, sőt, edzett is, mégis ez a császárné más, mint ahogy az eddigi filmekben megszokhattuk, lehetne akár napjaink ikonja is. Ő nem Sissi, az alkotók szándékosan nem használják a becenevet. Ez az Erzsébet jobban meghaladta a korát, mint az eredeti – nem tűnne fel időutazása, ha napjainkban egy rendezvényen összebarátkoznánk. Esetleg Andrássy gróf oldalán, akibe e filmben is szerelmes, ám a szál csak érintőleges (a Magyarországon játszódó hosszú jelenetet a készítők jobbnak tartották kivágni, hogy rövidítsék a produkciót).

De nemcsak a főhős miatt érezzük kortalannak a filmet, érdekes a díszlet anakronisztikus koncepciója: eredeti helyszíneken járunk, de azokat a mai külsőjükben látjuk. Nincsenek „megcsinálva”, patinásak. A Schönbrunn szemünknek bájosabb így, mint a régi pompájában – mert mindig gyönyörű! A jelmezek (Monika Buttinger) elbűvölnek. A ruhák kicsit sem bővek. Korhűek, de nem csicsásak, a címadó fűzőről nem vonja el semmi a figyelmet. A ruhadarab a korszakot szimbolizálja: a nők be vannak zárva, alig kapnak levegőt, bájaik kidomborításával boldogulhatnak, másként nem. Ha az ember lánya menekülőre fogná, „csak el kell ájulnia”, mindenki természetesnek veszi szűk öltözete miatt. Nézzük meg közelebbről a fűzőt! Felvételéhez szobalány segítsége kell, aki azt agilisan meghúzza úrnője hátán, így a váll büszkén hátrafeszül és a felsőtest katonai vigyáz állásba kerül. Akkor áll igazán jól, ha vékonyak vagyunk.

Erzsébet elszántan fogyókúrázik, hogy beleférjen, amikor pedig bizalmas barátnőjét készíti fel a császárné és királyné szerepre (rendre ő préseli be a korzettbe), szintén könyörtelen a kilókkal szemben. Erzsébet rabnak érzi magát, nem bírja elviselni a bezártságot, rocksztárok módjára függőséget okozó szenvedélyekbe menekül, szexuális életében vonzzák az extrémitások. Krieps a figura érzékeny oldalát mimikájával fejezi ki, minden rezdülése, grimasza betalál. Látjuk vergődését, arca szép és beszédes.

Marie Kreutzer rendező lélektani drámája kiállás a női egyenjogúság mellett; a történeti hűséget alárendeli a mondanivalónak, amitől csak izgalmasabbá válik az alkotás. Nekünk, magyaroknak külön örömet okoz, amikor a szereplők soknyelvű megszólalásaiba (német, angol és francia) Erzsébet szájából magyar mondatok is vegyülnek – kislányához szól így mindig. És magyarul énekel is.

Fűző (Corsage), rendezte: Marie Kreutzer, szereplők: Vicky Krieps, Colin Morgan, Finnegan Oldfield, osztrák-francia-német-luxemburgi dráma, életrajzi film, hazai bemutató: 2022. október 20., Művész mozi

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt szereti: