Ha a pápát Johannának hívnák

Milyen lenne, ha a keresztény világ legnagyobb méltóságának egy nőt választanának? Johanna rögös útját a pápai trón elfoglalásáig, és annak személyes következményeit meséli el Donna W. Cross világhírű regénye, A pápanő (Die Päpstin), melyet Dennis Martin musical-feldolgozásában mutatott be Magyarországon először a József Attila Színház.

814-et írunk, ami Róma fennhatósága alatt lévő a Frank Birodalom kezdetét jelzi. Lothar császár aláveti magát a pápának, így legalizálva a Karoling-dinasztiát, mely nem vérségi alapon követi a Merovingokat, cserébe a császári haderő megvédelmezi a pápaságot a normannok támadásaival szemben. Tanúi vagyunk a már gyerekként is kimagaslóan okos Johanna kitörésének az autoriter, Ingelheim város egyházi vezetőjeként tisztelt apja uralta miliőből, ahol egy nőnek semmi esélye, ha tovább akar tanulni, főként, ha papi pályára készülne. A schola palatina a mintaképe a birodalomban mindenfelé létrejövő székesegyházi és kolostori iskoláknak. Az egyik leghíresebb a bencés rend által alapított fuldai iskola, ide kerül Johanna, testvérének, Johannesnek adva ki magát, ahol mentora, Aeskulapius egyengeti útját. Azonban hamarosan veszélybe kerül inkognitója, kénytelen Rómába menekülni. Lépdel előre az egyházi ranglétrán – még mindig fiúnak tettetve magát –, közben szembekerül a dilemmával: hivatása vagy magánélete a fontosabb. Merész döntése nehézségek sorozatát indítja el. A női egyenjogúság, különösen a női karrier kérdése igen aktuálissá teszi a darabot.

Csonka Dóra Johannája céltudatos, bátor és kemény, túlzottan is erősnek mutatja magát. Csak szerelmével, a kezdetben őt gyámsága alá vevő Geroldot-va gyengül el kissé, de együttes jeleneteikben is ura a helyzetnek. Hogy kettejük között mellérendelt a viszony – dacára annak, hogy akkoriban a nők alárendelt helyzetben voltak a férfiakhoz képest – többek közt Johannának e számonkérő mondatán látszik: „Miért csak most jöttél el hozzám?” Itt múltat és jelent párhuzamba állít a darab, és a két egymástól távoli időszakot a nemek közötti töretlen megkülönböztetés köti össze, hozza egy szintre.

(…)

A cikk eredetileg a Prae-n jelent meg, a folytatás is itt található.

(Fotó: József Attila Színház)

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt szereti: