RÓLAM SZÓL

Rendes közösségi “médiamunkás” módjára válaszolok néhány rólam szóló (de azért a Walhallát is érintő) kérdésre, hogy  jobban megismerjetek, ha van kedvetek.  

♦ Honnan jön a blogod neve?

Walhallából – felelhetném (fa)viccesen. Mitologikus hely, az északi népek isteneié – gondoljunk csak Wágner operáira. Isteni kulturális élményekkel terveztem foglalkozni a blogban, a szó csengése pedig megbabonázott, jó választásnak tűnt ez a név. Némi visszafogottság hiányzott, vezetéknevemet angolosan használva született meg a My Little Walhalla, egy másik inspirációs forrás, a ma már nem létező My Little Paris francia portálról vett ötlettel kiegészítve.

♦ Mi a munkád, mikor és hol dolgozol?

Független újságíróként főleg színikritikákat, filmajánlókat, utazási érdekességeket írok, és példaértékű hírességekkel interjúkat készítek, de mindenevő vagyok (szó szerint is). Kulturális portáloktól, az Exkluzív Utazástól és a Glamourtól kapom a legtöbb megbízást, körülbelül heti egyszer a blogomba is igyekszem posztolni (ha elmulasztanám, anyukám rám szól). Általában otthon dolgozom, hagyománytiszteletből időnként kávézókban is felcsapom laptopom. Lehet éjjel és nappal, napsütés, hétköznap, de akár hétvége is, eső, fagy, frizura ide vagy oda, mindig készen állok, hogy az ihlet megtaláljon (egyszer meg is lepett, akkor magától befejeződött egy cikkem, máig nem értem, hogyan, pedig ott voltam).

♦ Hogyan lettél újságíró?

Egerből az ELTE történelem-francia szakára átjelentkezve egy év kényszerpihenőt kaptam szakpárom következő évi elindulásáig. Ki akartam tölteni az űrt, és – fogalmam sincs, miért, talán anyukám mondta – elvégeztem egy újságíró tanfolyamot. Más irányba kanyarodtam, a pálya elég kanyargós volt, híján körültekintő mondatszerkesztéseknek. Négy éve kezdtem bele az újságírásba, blogot indítottam, hogy az életemet hirtelen elárasztó színházi premierek ne merüljenek feledésbe. Egy évre rá felkért a Librarius, hogy csináljak kulturális cikkeket a portálra, aztán jött a Prae, ahol színikritikáim jelennek meg. A Sikeres Nők magazinnak kezdtem el interjúzni, de immár másfél éve a Glamour számára igyekszem minél érdekesebb és értékelhetőbb interjúkat csinálni.

♦ Mi motivál szakmailag?

Gerincorvosom megkérdezte, mit szeretnék elérni újságíróként, és kissé elszégyelltem magam, hogy fogalmam sem volt, mit válaszoljak, még sosem gondolkoztam ezen. Hazamentem, és elgondolkoztam. Lettek is amolyan csodával határos módon megvalósítható távlati céljaim, s azóta ugratom barátaimat, hogy kérdezzék meg meg, mi akarok lenni, ha nagy leszek. Válaszom egyelőre fedje jótékony homály, elég annyi hozzá, hogy őszinteségemet általános derültséggel viszonozzák. Van “kisebb” célkitűzésem is: állandó rovatot szeretnék egy izgalmas felületen.

♦ Mit szeretsz legjobban a blogolásban?

Szuper érzés, hogy szabadon kifejthetem a véleményem bármilyen számomra fontos témában. Ráadásul a blog igen alkalmas felület a kultúra népszerűsítésére, mely mondhatni, szívügyem. Naplóként is funkcionál, bele lehet érteni a hasznos pszichoterápiát, illetve önismereti foglalkozást.

♦ Melyik cikkedet emelnéd ki?

A Testről és lélekről szóló Medve, szarvas, tehén posztomat mondanám, mert az elsők közt íródott a később hosszú, sikerekben gazdag utat bejárt filmről – irományomnak is volt egy kis szakmai sikere mikor az Index átvette. Soha ennyien nem nézték meg (olvasták el?) egyik munkámat sem.   

♦ Mi a hobbid?

A publikáláson kívül a konditermezés (heti egyszer, gyakran jógával kiegészítve), főzés (de kétszer nem főzöm meg ugyanazt a receptet, a “folyóba lépés” mintájára), színházba járás (elvarázsol a színház!), olvasás (felváltva modernt és klasszikust), sorozatnézés (aktuális kedvenc: Westworld), na meg a mélyen szántó (avagy felszínes – az is nagyon beszédes) beszélgetés.

♦ Milyen bloggal kapcsolatos terved van a közeljövőre nézve?

A korábbi irányvonal, a kulturális tartalom megtartásával szeretnék személyes történeteim közül néhányat elmesélni – köztük back stage sztorikat is – és sokkal több fotót közzétenni (gőzekével tanulok fotózni). Szemfülesek észrevehették, hogy oldalamat publikációim publikus (ez fájt, de jól alliterál) gyűjtőhelyének is használom; követőim valamennyi eddig megjelent cikkemhez hozzáférnek.

Szívesen veszek további kérdéseket, bátran tegyétek fel kommentben, ha még érdekelnének válaszok velem vagy a My Little Walhallával kapcsolatban.