Normal
0
21
false
false
false
HU
X-NONE
X-NONE
/* Style Definitions */
table.MsoNormalTable
{mso-style-name:”Normál táblázat”;
mso-tstyle-rowband-size:0;
mso-tstyle-colband-size:0;
mso-style-noshow:yes;
mso-style-priority:99;
mso-style-parent:””;
mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt;
mso-para-margin-top:0cm;
mso-para-margin-right:0cm;
mso-para-margin-bottom:8.0pt;
mso-para-margin-left:0cm;
line-height:107%;
mso-pagination:widow-orphan;
font-size:11.0pt;
font-family:”Calibri”,sans-serif;
mso-ascii-font-family:Calibri;
mso-ascii-theme-font:minor-latin;
mso-hansi-font-family:Calibri;
mso-hansi-theme-font:minor-latin;
mso-bidi-font-family:”Times New Roman”;
mso-bidi-theme-font:minor-bidi;
mso-fareast-language:EN-US;}
Buja növényzet a kerthelyiségben, fejem fölött nagyon sárga banánkötegek roskadoznak, curry illat van, előttem az óceán kéksége, hajó a láthatáron, nem tudni, mekkora, milyen messze van, nincsenek határok – valahogy így képzelem az életet a Maldív-szigeteken, mikor megéhezem. Láttam már ilyesmi képeket. Persze a szagokat nem ismerem, mégis érzem – hasonló tapasztalatokból és csipetnyi ábrándból.
Imádom a tengeri ételeket. Amíg van faszénen sült polip, rákból pil-pil és curry-szószos hal, nem leszek vega.
Kattints, ha kedvet kaptál tovább olvasni a cikket!
(Fotó: maldivesquest.com)