Csehov Sirályát nem lehet megunni. Legmagasabban eddig a pontos jével írt Siráj szárnyalt, Schilling Árpád rendezésében, a Krétakör Színház előadásában – a POSZT legjobbja-díjig meg sem állt. Az akkori kritikák tájékozatlanabb szerkesztői nem győzték a szándékosan használt “j” betűket “ly”-re lyavítani. Jé, csodálkoztak, mennyi elírás! Vajon tudott egyedit nyújtani a Katona József Színház december végén bemutatott, Ascher Tamás rendezte előadása, és esetleg túlszárnyalta a díjnyertes etalont?
Orosz vidék, földbirtok, nyár, fürdőruha, tópart, a társaságban mindenki boldogtalanul vágyakozik, viszonzatlanul szerelmes, elégedetlen unalmas életével. Arkagyina (Fullajtár Andrea) híres, érett színésznő, fia, Trepljov (Ötvös András) íróként-rendezőként próbálja utolérni a sikereit. És anyja barátja, a befutott novellaíró, Trigorin (Nagy Ervin) sikereit. A fiút zavarja anyja iránta való közönye – megfelelési kényszerrel küzd. Amatőr darabot ír, amit szerelmével, Nyinával (Mészáros Blanka) visz színpadra. A bemutatón az anya viccesen beszól Trigorin felé fordulva, mire Trepljov sértődötten elrohan. Mása (Jordán Adél), aki reménytelenül szereti őt, feleslegesen rohan utána, vigaszt csak Nyina nyújthatna, akit viszont Trigorin bűvöl el. Flörtölnek: a lány odavan az írói sármtól és hírnévtől, a férfit a fiatalos frissesség, küllem és kellem vonzza. Az egyik kulcsjelenetben Nyina meglátja a földön egy sirály véres tetemét, amiben mintegy, saját sorsát ismerve fel, átlényegül a madárrá. Attól kezdve a rózsás kedvű naiva egyre hervadtabb, keserűbb lesz. Hiába utazik el Trigorinék után Moszkvába, ahol gyereket szül neki, a helyzete kilátástalan: Arkagyinát nem tudja kigolyózni, színészként nem fut be, gyermeke meghal. Visszatér, de továbbra sem képes Trepljovot szeretni, aki szintén nem akarja az epekedő, időközben a jelentéktelen tanítóval családot alapító Mását. A fiúnál betelik a pohár, nem bírja tovább elviselni a reménytelenséget, a szeretettelenséget, öngyilkosságot követ el. A vidéki társaság szinte észre sem veszi a tragédiát. Esznek-isznak, vontatottak, arcukon félig unatkozó, félig beletörődő félmosoly. Mindenki szíve másé.
Érdekes megfigyelni, hogy Csehov több alkalommal is beleszőtte a darabba saját életét: ez Dorn (Fekete Ernő), a távolságtartó orvos magatartásán, Trepljov néhány mondatán is érződik, ám legjobban Trigorin figuráján jön át, nem véletlenül egyezik a foglalkozásuk. Az író arról elmélkedik, hogy egészen új stílus kellene, merészebb, sosem létezett új művészet. Csehov az emberi jellem apatikus ábrázolásával összetéveszthetetlent alkotott. A reményvesztett, unatkozó szereplők – gyakran a lassított felvételek tempójában –, folyvást a városba vágyódnak vagy a szerelmükre várnak, közben ráérősen diskurálnak egy-egy csésze csája mellett. Akár sablonosnak is érezhetnénk (emlékezzünk csak Alfonzó Ványadt bácsi paródiájára), annyiszor láttuk már, de Aschernek sikerült modern változatot kitalálni, a teát elhagyta, de az orosz falu báját megtartotta. Az előadás erőssége, hogy a szöveg és a játék úgy “újult meg”, hogy a dráma nem vesztette el jellegzetességeit. A színészi teljesítmények kiegyensúlyozottak, a karakterek végig árnyaltak. Jordán Adél tetszett a totálisan kiégett Mása szerepében, Nagy Ervin öntelt és önsajnáló Trigorinként kiváló, az Arkagyinát alakító Fullajtár Andrea elegáns, testvére, Szorin Máté Gábor tétovasága, hebegése-habogása remek. A díszlet és a jelmez jelzi, a történet időben nincsen messze tőlünk. A szöveget is újrafordították. Fullajtár szerint “a fő szándék az, hogy a nézőnek olyan érzése legyen, hogy bár semmi nincs benne a fordításban, ami erőltetetten aktuális lenne, mégis a szereplők mai emberek, akikkel igen kemény dolgok történnek.” (A teljes beszélgetés a Katona blogján, itt olvasható.) Kis Sirály, de magasan repül, eléri az utazómagasságot.
Anton Pavlovics Csehov: Sirály
Szereplők: Mészáros Blanka, Fullajtár Andrea, Ötvös András, Máté Gábor, Nagy Ervin, Fekete Ernő, Bezerédi Zoltán, Szirtes Ági, Jordán Adél, Dankó István, Szacsvay László, Baki Dániel, Papp Endre
Díszlet: Khell Zsolt
Jelmez: Nagy Fruzsina
Fordító, dramaturg: Radnai Annamária
Rendező: Ascher Tamás
Bemutató: 2014. december 20. Katona József Színház
(Fotó: theateronline.hu)
My Little Walhalla 