50 éves az A Hard Day’s Night/ Egy nehéz nap éjszakája című kultikus Beatles-film. Még nem láttam. Ezen a barátnőm hat éves kisfia rökönyödik meg legjobban, mert ő már kívülről tudja a szövegét. Én is csodálkozom.
Vetítés előtt a The Blackbirds emlékzenekar élőben játszik párat a film slágerei közül. Paul McCartney-t alakító vezetőjük megjegyzi, nagy megtiszteltetés, hogy a Beatles előzenekaraként léphetnek fel. Az And I Love Her elejétől becsukom szememet, elképzelem a 60-as évek nyugati fiatalságát, a “nagy generációt”, őrülten, szabadon, formabontón – működnek a hangok, ott vagyok. Liverpool, 1964. A fiúk hülyéskedve, a sikítozó rajongólányokat kicselezve rohannak a pályaudvarra, hogy elérjék a londoni vonatot, és kezdetét vegye egy szédületes nap Paul kicsit bolond nagypapájával terhelten, a törvényt is áthágva.
Angol humor. Akkoriban. Fiúzenekarral. Abszurd. Jó! A poénok ülnek. Én szintén. Már az első, fülbemászó, címadó dal alatt kikerekedett szemekkel fókuszálok, le vagyok véve a lábamról. Helyes, egyetemistáknak beillő, értelmiségi eleganciával öltözködő, ökörködő srácok, ma is hatnak. Hipszterek, csak jobbak, mint a mostaniak: nem gagyik, nem műmájerek, hitelesek és tehetségesek. Kezdem érteni, mit ettek a csajok John Lennonon (eddig csak fotókon láttam, kicsit másként, a későbbi időkből, Yoko Ono-val az oldalán). Észreveszem a karizmát, amivel helyenként Paul kisfiús jóképűségét is túlszárnyalja, de a két kevésbé sztárolt tagnak, George Harrisonnak és Ringo Starrnak is érezhető a kisugárzása.
A film szerencsére feliratos. Jobban átüt az egyéniség, plusz nincs éles váltás próza és dal között. Valahol középen ránézek a két üléssel arrébb lévő kisfiúra. Még nem ismeri a betűket, mégsem unatkozik, ellenkezőleg, feszülten figyel, szájával némán formálja a szinkronizált szavakat az egyik párbeszédnél. Tényleg fejből tudja. Ha jobban megnézem, a haja is gombára van vágva.
Vajon a Beatles, ha egyike lenne korunk feltörekvő, tehetségkutatókon szocializálódott együtteseinek, ugyanúgy kitűnne?
“She loves you, yeah, yeah, yeah.”
My Little Walhalla 